2012. július 29., vasárnap

Mindig lenyűgöző

Volt idő amikor mindennap hosszú órákon át élveztem a Second Life örömeit. Később RL elfoglaltságok miatt kissé ritkább lett a jelenlétem, de sose felejtettem el legalább hetente belépni. Még mindig megvan az a vonzerő amit ez a világ nyújtani képes. Azt hiszem, elég régóta vagyok tagja, ismerem sokszínűségét, és nem tudom megunni, mindig, mindig visszatérek. Úgy gondolom, hogy talán újra jó úton halad a Second Life szekere. Ez a világ arról szól amit beleteszünk, nekünk kell megtölteni, hiszen mi építettük fel. Rendelkezik egy olyan sajátságos varázzsal, amivel semmi más nem. Ez az, ami mindig mindig visszahúz ide. Olyan közösségeket fedezek fel akikben még hatalmas potenciál rejlik. Kissé sajnálom, hogy a magyarok elbuktak ebben, bevallom szívesen látnék egy előítéletektől mentes, új, de régi alapokon nyugvó, jövőbe tekintő magyar közösségi helyet. Ehhez persze sok minden kell, ami nekünk még hiányzik. A napokban nézegettem a földek bérleti árait, sok helyen egész szimpatikusak, elgondolkoztatja az embert egy nagyobb terület vásárlásán. Mi lenne belőle? Nem tudom. Lehet csak egy privát kis sziget, ahol a barátaimmal összeülhetek, de ki tudja, ez még a jövő zenéje :)